Tavasszal Újbuda önkormányzatán és szocialista polgármesterén röhögtek az alkohol iránt vágyakozó fiatalok és idősebbek. Nyáron fordult a trend, júliusban már a terézvárosi képviselők és vörös vezérük, Verók polgármester úr kavart újabb mámoros indulatokat.
De miért történik mindez? Tényleg lehetetlen értelmes és betartható rendeleteket hozni? Mi ez a tébolyult politikai helyzet a nyári hőségben, amikor az emberek hideg sörre vágynak?
Kiindulásként szögezzünk le tényeket: a belvárosban rengeteg a szemét, melynek jelentős része az éjszakai mulatozások után marad a bulihelyek környékén. Ugyanígy szép számmal előfordul, hogy ittasabb polgárok a kapualjakat, házfalakat használják piszoárként. Az ittas emberek szeretnek hangosan kurjongatni, az agresszivitásra hajlamosak pedig könnyen törnek-zúznak az éjszakában, ennek bizony nemritkán autók visszapillantó tükrei esnek áldozatul.
Ezek a leggyakoribb lakossági panaszok. De ezekre miért az este tíz órás zárás a megoldás?
Mert a polgármesterek a legkönnyebben végrehajtható megoldást keresik. Molnár Gyula a 80-es évek Moszkvájában, ahol a textilipari tanulmányait végezte, nem szokott hozzá ahhoz, hogy egy rendelet betarthatatlan és hogy az állam képtelen rendet tartani. Ott az egész Vörös Hadsereg szerezhetett érvényt az állami akaratnak. Ugyanígy a munkásőrök és ügynökök országában, vagyis idehaza könyvtár-pedagógia főiskolai diplomát szerző Verók se azt tapasztalta a 70-es évek derekán, hogy a rendőrség működésképtelen.
A megváltozott környezetre rémüldözve rácsodálkozó említett urak ezért egyszerűsítő, látszatmegoldásokat vezettek be saját kerületükben. Pont annyira értenek a jogalakotáshoz, hogy jóesetben képesek értelmezni egy rendelet címét. Valójában képtelenek megérteni a probléma magját, leragadnak annál a pontnál, hogy a helyi újságnak csúfolt polgármesteri hírharsona büszkén írhat majd a lakók nyugalmának megőrzéséről és a dicső polgármesteri tevékenységükről.
Hatástanulmányt készíttetni a korlátozás várható következményeiről, alaposan feltérképezni a problémás helyeket, majd csak azokkal foglalkozva rendszeres hatósági ellenőrzéseket kezdeményezni túl macerás, munkával járó dolog lenne. Egyszerűbb bezáratni válogatás nélkül mindenkit. Aztán majd a leghangosabban könyörgőknek és a legtöbb pénzt csörgetőknek esetleg nagy kegyesen, egyedi elbírálás alapján mégis megengedik a nyitvatartást.
Kitartó olvasóinknak bemutatjuk az egyik utolsó újbudai liberális képviselő, Szesztay András politikus bravúrosan csalafinta alakítását bónusz videónkon. Úgy fogadja a tüntetőket, s úgy ígér, hogy azok még meg is tapsolják a végén. Az igazság azonban az, hogy se akkor, se azóta nem tett semmit az említett úr az alkoholrendelet hatályon kívül helyezéséért. De a nép hálás volt neki, mert megértette a problémát. Hja kérem, így kell ezt csinálni! Tapsvihar!